randevú

oké, hogy már több, mint egy hete történt, dehát csak ez az esős idő tudott rávenni, hogy számítógép előtt molyoljak --  szóval-szóval a kettővel ezelőtti szombaton nálunk volt a soros PIC-randevú, a Balatonon.

Most nem csak az egy alomból való kollégákat hívtuk, hanem kicsit nagyobb szórást engedélyeztem magunknak, így több jeles, csak később megismert koraszülöttet is meghívtunk.

Sajnos a Harley-sek ránkszervezték a bulijukat, így nehéz volt eljutni hozzánk, de azért így is szépen lement a rendezvény - mármint a mienk - semmi konfliktus, sírás vagy hiszti, szerintem mindenki jól érezte magát. (nem tudom, hogy aztán a motorosoknál volt-e bunyó)

Na nagy megelégedéssel azt figyeltem meg, hogy minden gyerek legszívesebben a játékok közé kevert fogkrémes tubussal, pezsgőtablettás dobozzal, üres ásványvizes flakonnal, lecsupaszított folpackos hengerrel foglalkozott - ezek egyébként Timurnál is megelőzik az amúgy erre gyártott készségeket. Szeretem, mikor így lelepleződik a pénztárcacsapoló gyerekjátékipar. 

A másik tanulság vagy megfigyelés pedig az volt, hogy a gyerekek kifejezetten jó hatással voltak egymásra: a Danizoárd a konferencia után állítólag többet állt négykézláb, a Marci - látva, hogy Timur elegáns flegmasággal tette kísérgetőrabszolgává az egész családját - többet vezetette magát kézenfogva; éshát a migyerekünk meg 3 lépést tett aznap délután tökegyedül.

S néhány fotó:

dokumentáció - ahogy már Lucia is lejegyezte - arról, hogyan avatja be Danizoárdmuci a révületet előidéző varázslatos cuclizás és rezgőszékezés rejtelmeibe Timurt.

Marci, a vagány - korábban itt.

Ezen a fotón egy illusztris vendég, az 510 grammal született Virág mellett - és egy horgász előtt - bámulja a vizet a házigazda.

Itt Timur egy csodálója karjaiban látható. Shalom nyolc éve született 530 grammal a Schill S.B. Doktornő pácienseként, és azóta is szeret bejárkálni a PIC-osztályra babákat nézegetni. Timurt is bámulta az inkubátorban, és most nagyon örült, hogy végre testközelbe kerülhettek.